Vannak olyan társasházak, ahol mindig minden rendben van. A közös képviselő elérhető, szükség esetén rendelkezésre áll, elintézi amit kérnek tőle, nincsenek elmaradt javítások, az épület tiszta és jó állapotban van. Még a közgyűlést is megtartják évente egyszer. Idilli kép.
Azonban az élet néha úgy hozza, hogy a takarosan elrendezett dolgok mögött valami más is van...
Nem tudom azzal tisztában van-e az olvasó, hogy mennyit lehet „észszerű kockázatviselés” mellett lopni? A büntető törvénykönyv szerint, ha az összeg nem haladja meg az 50.000 forintot, akkor a dolog hat hónap múlva elévül.
2012 évi II törvény
177. § Aki
a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,
c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ
el.
II. FEJEZET
AZ ELÉVÜLÉS
6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
Egy szemfüles közös képviselő úgy teszi jövedelmező üzletté ezt a jogi melléfogást, hogy rendben és nyugalomban tartja a kezelésében lévő társasházakat: gondoskodik arról amit a tulajdonosok kérnek, szükség esetén rendelkezésre áll, készséges és együttműködő. Ügyel arra, hogy ne alakuljon ki támadási felület. Nem csoda ha a számvizsgálók a környékére sem néznek – vagy ha igen, azt is csak felületesen. Mert hát ugye, nyugodt és rendben lévőnek tűnő környezetben a kontroll laza...
Közös képviselője válogatja – nem is tudom mi alapján döntenek – de kétféle módszert alkalmaznak a törvény értelmezésére:
- egyikük 6 hónap szünetet tart két lopás között
- másikuk arra ügyel, hogy az évzáró közgyűlés előtti 6 hónapban már ne lopjon.
A közös képviselet mint olyan, üzleti célú szolgáltatás, vagyis egy ilyen minta közös képviselő nem csak egyetlen egy társasházat kezel, hanem annyit, amennyit csak meg tud szerezni. És még csak komolynak mondható veszélyben sincs, egyáltalán, hiszen a jó modor és a szolgálatkészség elaltatja a gyanakvó gondolatokat. Valójában arany élete van.
Probléma olyankor szokott adódni, amikor a józan megítélésre való képességet elnyomja a mohóság. Aztán kiborul a bili, és az ügy az újságok címlapjain landol: ilyenkor olvashatunk 10, 20, 50, 100 és 200 milliós ügyekről.
Az már az élet furcsasága, hogy az ilyen híreket olvasó tulajdonosok, de különösen a számvizsgáló bizottságok tagjai, nem kapják fel a fejüket erre. Mindegyik ilyen hír megfordul az országos médiában, az egész ország értesül róla, de a lakosság tétlen marad – valahogy fel sem merül az a gondolat, hogy: „Vajon a mi társasházunkban rendben vannak a dolgok? Nézzünk már egy kicsit jobban a közös képviselőnk körmére...”.
A számvizsgáló bizottság szerepe
A milliós károkat okozó sikkasztási ügyekkel kapcsolatban érdemes egy kis figyelmet szentelni a számvizsgáló bizottságok szerepének is. Az ilyen esetekben ugyanis, túl azon, hogy a közös képviselő elkövette amit elkövetett, abban is biztosak lehetünk, hogy az érintett számvizsgálók:
- nem voltak tisztában a tisztségük alapjaival sem, valamint
- még csak a környékére sem néztek a közös képviselőnek – éveken keresztül.
Ha jobban belegondolunk, könnyen beláthatjuk, hogy társasháztól lopni, milliókat, nem egyszeri cselekedet. Az nem úgy történik, hogy kiveszünk a kasszából 60 millió forintot és aztán lapítunk. Főleg nem 100 milliót. A társasházak pénzmozgásai ugyanis ezt nem teszik lehetővé – apránként gyűlik a pénz, bármekkora is a társasház, tehát ezt éveken keresztül, folyamatosan kell csinálni: ez módszeres kifosztás, a pénzügyi források állandó és kitartó csapolása.
Ebből következően – kellő odafigyeléssel – a csaló még idejekorán nyakoncsíphető lenne, ha a számvizsgálók elvégeznék akár csak a legelemibb tevékenységüket is. Havonta egy órányi időráfordítással elejét lehetne venni a bajnak. És ez sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
Mit tehet ön?
Nos, mindenek előtt ismerje meg a jogait. Tudja meg, hogy:
- „ki az úr a háznál”
- mire való a számvizsgáló bizottság
- ki utasíthatja a közös képviselőt, és hogyan
- milyen lépésekből áll a közös képviselő ellenőrzése
- mit várhat el a közös képviselőtől
- hogyan és kitől kérhet segítséget a könyvelés átvilágításához
- kihez fordulhat ha a közös képviselő engedetlen, vagy ha megtagadja az együttműködést
A Kézikönyv társasházi tulajdonosok számára és az Amit a számvizsgáló bizottság tagjainak tudni érdemes című kiadványok kiváló forrást biztosítanak ehhez. Ezekben a kötetekben megtalálhatja a válaszokat. Nem valakinek a véleményét, hanem tényeken alapuló válaszokat: a társasházi törvény hétköznapi ember számára is érthető magyarázatát – olvasmányosan, élvezhető stílusban, valamint tanácsokat és útmutatókat is ahhoz, hogy milyen helyzetben mit tegyen az olvasó.
A Kézikönyv társasházi tulajdonosok számára című kiadvány, alapvető fontosságú mű. Alapvető, azaz nélkülözhetetlen. Közvetlenül az alapoktól kezdve teszi rendbe a félreértésekből és a helyes információk hiányából eredő hibákat, azaz, olyan hiányosságokat pótol, amelyek képesek elrendezni a társasházban előforduló problémák körülbelül 70%-át.
A számvizsgáló bizottság tagjainak szóló kiadvány pedig elsősorban számvizsgálóknak ajánlott. Újaknak és régi motorosoknak egyaránt. Ebben a témában ugyanis oly sok a félreértés – még több a szándékos félretájékoztatás –, hogy bármilyen régóta is csinálja valaki, biztosra vehető, hogy vannak pótolható területek a tudásában.
A kiadványok megrendelhetők a karosultak.hu honlapon keresztül.