Problémák a közös képviselővel

Ki az úr a háznál?

Ki az úr a háznál?

Közös képviselő:

szakember és/vagy gazember?

2021. január 24. - Lakástulajdonos

Vannak olyan társasházak, ahol mindig minden rendben van. A közös képviselő elérhető, szükség esetén rendelkezésre áll, elintézi amit kérnek tőle, nincsenek elmaradt javítások, az épület tiszta és jó állapotban van. Még a közgyűlést is megtartják évente egyszer. Idilli kép.

Azonban az élet néha úgy hozza, hogy a takarosan elrendezett dolgok mögött valami más is van...

Nem tudom azzal tisztában van-e az olvasó, hogy mennyit lehet „észszerű kockázatviselés” mellett lopni? A büntető törvénykönyv szerint, ha az összeg nem haladja meg az 50.000 forintot, akkor a dolog hat hónap múlva elévül.

 

2012 évi II törvény

 

177. § Aki
a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,
c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ
el.

II. FEJEZET
AZ ELÉVÜLÉS
6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

 

Egy szemfüles közös képviselő úgy teszi jövedelmező üzletté ezt a jogi melléfogást, hogy rendben és nyugalomban tartja a kezelésében lévő társasházakat: gondoskodik arról amit a tulajdonosok kérnek, szükség esetén rendelkezésre áll, készséges és együttműködő. Ügyel arra, hogy ne alakuljon ki támadási felület. Nem csoda ha a számvizsgálók a környékére sem néznek – vagy ha igen, azt is csak felületesen. Mert hát ugye, nyugodt és rendben lévőnek tűnő környezetben a kontroll laza...

Közös képviselője válogatja – nem is tudom mi alapján döntenek – de kétféle módszert alkalmaznak a törvény értelmezésére:

  • egyikük 6 hónap szünetet tart két lopás között
  • másikuk arra ügyel, hogy az évzáró közgyűlés előtti 6 hónapban már ne lopjon.

A közös képviselet mint olyan, üzleti célú szolgáltatás, vagyis egy ilyen minta közös képviselő nem csak egyetlen egy társasházat kezel, hanem annyit, amennyit csak meg tud szerezni. És még csak komolynak mondható veszélyben sincs, egyáltalán, hiszen a jó modor és a szolgálatkészség elaltatja a gyanakvó gondolatokat. Valójában arany élete van.

alszent-kozos-kepviselo.jpg

 

Probléma olyankor szokott adódni, amikor a józan megítélésre való képességet elnyomja a mohóság. Aztán kiborul a bili, és az ügy az újságok címlapjain landol: ilyenkor olvashatunk 10, 20, 50, 100 és 200 milliós ügyekről.

Az már az élet furcsasága, hogy az ilyen híreket olvasó tulajdonosok, de különösen a számvizsgáló bizottságok tagjai, nem kapják fel a fejüket erre. Mindegyik ilyen hír megfordul az országos médiában, az egész ország értesül róla, de a lakosság tétlen marad – valahogy fel sem merül az a gondolat, hogy: „Vajon a mi társasházunkban rendben vannak a dolgok? Nézzünk már egy kicsit jobban a közös képviselőnk körmére...”.

 

A számvizsgáló bizottság szerepe

 

A milliós károkat okozó sikkasztási ügyekkel kapcsolatban érdemes egy kis figyelmet szentelni a számvizsgáló bizottságok szerepének is. Az ilyen esetekben ugyanis, túl azon, hogy a közös képviselő elkövette amit elkövetett, abban is biztosak lehetünk, hogy az érintett számvizsgálók:

  • nem voltak tisztában a tisztségük alapjaival sem, valamint
  • még csak a környékére sem néztek a közös képviselőnek – éveken keresztül.

Ha jobban belegondolunk, könnyen beláthatjuk, hogy társasháztól lopni, milliókat, nem egyszeri cselekedet. Az nem úgy történik, hogy kiveszünk a kasszából 60 millió forintot és aztán lapítunk. Főleg nem 100 milliót. A társasházak pénzmozgásai ugyanis ezt nem teszik lehetővé – apránként gyűlik a pénz, bármekkora is a társasház, tehát ezt éveken keresztül, folyamatosan kell csinálni: ez módszeres kifosztás, a pénzügyi források állandó és kitartó csapolása.

Ebből következően – kellő odafigyeléssel – a csaló még idejekorán nyakoncsíphető lenne, ha a számvizsgálók elvégeznék akár csak a legelemibb tevékenységüket is. Havonta egy órányi időráfordítással elejét lehetne venni a bajnak. És ez sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.

 

Mit tehet ön?

 

Nos, mindenek előtt ismerje meg a jogait. Tudja meg, hogy:

  • „ki az úr a háznál”
  • mire való a számvizsgáló bizottság
  • ki utasíthatja a közös képviselőt, és hogyan
  • milyen lépésekből áll a közös képviselő ellenőrzése
  • mit várhat el a közös képviselőtől
  • hogyan és kitől kérhet segítséget a könyvelés átvilágításához
  • kihez fordulhat ha a közös képviselő engedetlen, vagy ha megtagadja az együttműködést

 

A Kézikönyv társasházi tulajdonosok számára és az Amit a számvizsgáló bizottság tagjainak tudni érdemes című kiadványok kiváló forrást biztosítanak ehhez. Ezekben a kötetekben megtalálhatja a válaszokat. Nem valakinek a véleményét, hanem tényeken alapuló válaszokat: a társasházi törvény hétköznapi ember számára is érthető magyarázatát – olvasmányosan, élvezhető stílusban, valamint tanácsokat és útmutatókat is ahhoz, hogy milyen helyzetben mit tegyen az olvasó.

A Kézikönyv társasházi tulajdonosok számára című kiadvány, alapvető fontosságú mű. Alapvető, azaz nélkülözhetetlen. Közvetlenül az alapoktól kezdve teszi rendbe a félreértésekből és a helyes információk hiányából eredő hibákat, azaz, olyan hiányosságokat pótol, amelyek képesek elrendezni a társasházban előforduló problémák körülbelül 70%-át.

A számvizsgáló bizottság tagjainak szóló kiadvány pedig elsősorban számvizsgálóknak ajánlott. Újaknak és régi motorosoknak egyaránt. Ebben a témában ugyanis oly sok a félreértés – még több a szándékos félretájékoztatás –, hogy bármilyen régóta is csinálja valaki, biztosra vehető, hogy vannak pótolható területek a tudásában.

A kiadványok megrendelhetők a karosultak.hu honlapon keresztül.

Ki az úr a háznál? Harcok a társasházi közös képviselővel.

cd53998a-520d-4f52-beb8-8d1de1f75706_1024x768b.jpg

  • Túl sok a közös költség és csak emelkedik.

  • A közös képviselőt nem lehet elérni, ha mégis, akkor csak semmitmondó válaszokkal szereli le a tulajdonost.

  • Nem lehet leváltani a közös képviselőt, aki láthatóan nem végzi a munkáját.

  • A társasházi pénzek csak úgy elúsznak. Mindig csak további befizetésekre van szükség, de a problémák csak nem oldódnak meg.

Ilyen és ehhez hasonló panaszok tömegével lehet találkozni az internetes fórumokban, ha egy kicsit is körülnézünk. Ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a legtöbb tulajdonosnak fogalma sincs a jogairól, így egy nem becsületes közös képviselő minden gond nélkül a bolondját járathatja a tulajdonossal. 

Fontos tudni, hogy ki az úr a háznál. Ez az első lépés.

Minden esetben a tulajdonos, a tulajdonosok. 

A közös képviselő egy megbízott vállalkozó, akit utasítani lehet, elszámoltatni lehet, sőt mindezeket meg is kell tenni a tulajdonosnak, a tulajdonosok közösségének. A közös képviselő nem játszhatja a "főnököt".  

Alapvető, hogy ha a közös képviselőt nem lehet elérni, nem reagál, tologatja a dolgokat, főnököt játszik, akkor valami vaj van a füle mögött. A minimum, hogy trehány, de inkább több.

kozoskepviselo_1485945316.jpg

 

Jó példa erre a fenti kép. Havonta egyszer egy órát hajlandó rászánni a lakókra, de azt az egy-egy órát sem képes felvállalni nyáron? Ráadásul mobilon csak sürgős esetben hívható? Az ilyen hozzáállású közös képviselővel nagy baj van. A lehető leggyorsabban le kell váltani.

Az első és talán a legfontosabb pont a helyzet kezelésében tudatosítani, hogy "ki az úr/úrhölgy a háznál?"

A becstelen, munkáját nem végző, illetve tényleges vagyoni károkat okozó közös képviselők értik a "dolgukat".

Megvannak a maguk trükkjei. Sok embernek elég csak egy szigorú tekintet és máris nem forszírozza tovább a kérdéseit. Néha elég, ha csak nem veszi fel a telefont, nem reagál a megkeresésekre. Vagy csak reflexszerűen visszadob bármilyen problémafelvetést azzal, hogy "ez nem az ő hatásköre", "ez másképp működik", a "jogszabály erre nem ad lehetőséget" és még sorolhatnánk.

Magyarországon sajnos megszokhattuk a hasonló bánásmódot a hivatalokban, tisztelet a kivételnek. Így beépült az emberek gondolkodásmódjába, hogy ez a helyzet. A hivatalnok nem segítőkész, nem KELL segítenie nekem, nem motivált, azt tesz, amit akar stb.

A közös képviselő ugyan nem hivatali ember, de sokan igyekeznek úgy tenni, mintha azok lennének.

Olyan jogszabályokat követnek, amit más nem ismer. Olyan dolgokban igazodnak el, amiben más elveszne. Olyan harcokat vívnak meg a hivatalokkal, a szolgáltatókkal, amiket a tulajdonosok nem tudnának, illetve olyan jogi útvesztőkben igazodik el, amiben a normál földi halandó képtelen. Így hagyja csak békén a tulajdonos az ügyes-bajos kis dolgaival. Örüljön, hogy van, aki ellátja ezt a feladatot ennyi pénzért.

Tapasztalta már ezt a hozzáállást? Akkor tudhatja, hogy bajban van. Az a minimum, hogy az ilyen közös képviselő nem végzi el a feladatait, de sokkal inkább számíthat rá, hogy súlyosabb dolgokat is talál a háttérben. Ne lepődjön meg, ha túlszámlázott felújításokat, szolgáltatásokat talál, össze-vissza vándorló pénzeket, akár hamis számlákat, követhetetlen házipénztárat.

A helyzet egyáltalán nem olyan bonyolult, ahogy ezek az ember próbálják láttatni. Én végigjártam az utat és sikerrel jártam. Nem mondjuk, hogy mindig könnyű volt, de meg tudjuk oldani. Abban viszont határozottan biztosak vagyunkk, hogy az első lépés mindig az, hogy megértsük a fentieket. Mi vagyunk az úr a házban.

 

süti beállítások módosítása